Page 7 - marcius
P. 7

ütünk vele), de csökkenteni semmiképpen nem lehet.  lakott) harcsa elég gyakran úgymond „lemarad”, ezért
        A kuttyogatóval minden esetben meg kell ütnünk a vi-  az első lecsorgásra nem, legfeljebb a másodikra - har-
        zet egy bizonyos legkisebb (nem is olyan kicsi!) erővel,  madikra tudjuk megfogni - már amennyiben meg tud-
        hogy hangot adjon, ez alatt a bizonyos legkisebb erejű  juk fogni egyáltalán. Nem véletlen hát, hogy a régeb-
        ütés alatt a kuttyogató egész egyszerűen nem ad han-  bi időkben a halászok úgy mentek ki több csónakkal
        got. Márpedig a sekély vizeken pontosan az okozza a  kuttyogatni, hogy az elöl haladó csónakokba mindig a
        legnagyobb problémát, hogy ez a bizonyos legkisebb  legfiatalabb, a legtapasztalatlanabb halászokat, illetve
        erejű ütéssel működtetett kuttyogató is olyan (túlzot-  a halászinasokat ültették! Ezek felütötték, míg a mö-
        tan) erős hangot ad, melyet az alacsony vízoszlop nem  göttük haladó öregebb, tapasztaltabb halászok pedig
        képes  kellő  mértékben  tompítani.  A  túlzott  hangerő  kifogták a harcsákat. Ennek a minden kétséget kizáró-
        pedig sokkal inkább csak elriasztja, mintsem támadás-  an bosszantó jelenségnek nagyon egyszerű a magyará-
        ra ingerli a harcsát.                                 zata: a kuttyogatóval ugyanis csak a csónak alatti vizet
          Jómagam számtalan olyan vizet ismerek, melyekben  tudjuk  leütni,  és  ennek  következtében  a  kuttyogató
        rengeteg harcsa él, de a víz átlagos mélysége jó, ha el-  hangjának hatása csak a csónak alatti vízszakaszon ér-
        éri a másfél - két métert. Az ilyen jellegű vizeken a kuty-  vényesül igazán, mivel a kuttyogató feje által keltett
        tyogatást ki sem próbáltam, hiszen tudtam jól, hogy  hanghullámok egyre növekvő, koncentrikus körökben
        felesleges volna, az ilyen jellegű vizeken, inkább per-  terjednek  horizontálisan  és  vertikálisan  egyaránt,  a
        getve, illetve egyéb, de nem kuttyogatós módszerek-   hang forrásától - vagyis a kuttyogató fejétől - kiindul-
        kel fogtam a harcsákat. De a témánál maradva feltét-  va. Csakhogy ezek a hanghullámok a hang forrásától
        lenül meg kell még említenem azt is, hogy a túlzottan  távolodva egyre gyengülnek ám! Vertikális értelemben
        mély vizek megütéséhez pedig már ésszerűtlenül nagy  véve tehát a túlzottan mély, vagy a túl gyors folyású víz,
        kuttyogatófej lenne szükséges, csakhogy a hat - nyolc  horizontálisan pedig a csónaktól messzebb lévő harcsa
        centiméteresnél  nagyobb  átmérőjű  hagyományos  lehet az ilyen jellegű bosszúságok forrása, hiszen egy
        kuttyogatóval  a  kuttyogatás  valóságos  kínszenvedés:  bizonyos (elég kicsi, körülbelül tíz, de legfeljebb tizenöt
        pokoli fárasztó, és mindennek a tetejébe még jól be is  méteres) távolságon kívül a harcsák a túlzottan legyen-
        teríti a horgászt vízzel.                             gült hanghullámokat már nem képesek érzékelni, kö-
          A kuttyogató másik nagy hátránya, hogy természete-  vetkezésképpen nem is reagálnak a kuttyogatóra.
        sen a keletkező hang frekvenciáját sem tudjuk ponto-
        san szabályozni. Annyit természetesen minden harcsa-                                                  Fté     harcsahorgászat
        horgász tud, hogy a nagyobb
        fejű  kuttyogatók  mélyebb,
        míg  a  kisebb  fejűek  maga-
        sabb  hangot  adnak,  na  de
        hol  van  itt  a  pontosság?  A
        vélt és a valós értékek közti
        különbség  akár  még  több-
        száz Hertz is lehet! Mechani-
        kus úton és mechanikus esz-
        közökkel  a  frekvencia  nem
        szabályozható, és az eddigi,
        felületes  ismeretek,  vala-
        mint a hagyományos kuttyo-
        gatók pontatlansága manap-
        ság, az „agyonkuttyogatott”
        vizeken nagyon gyakran
        nem hozzák meg a várva
        várt sikert. Merthogy kísér-
        leti tapasztalataink egyértel-
        műen  azt  bizonyítják,  hogy
        más frekvenciára gerjed a
        háromkilós  harcsapundra,
        és egy megint másikra a fél-
        mázsás öregharcsa.
          Aztán: úgy gondolom, hogy
        a  legtöbb,  kuttyogatva  har-
        csázó horgász tapasztalta
        már azt a rendkívüli módon
        bosszantó jelenséget, hogy a  A halak esetében az egyensúlyi szervvel „egybeépült” hallószerv nincs kapcsolatban a
        túl lassú, vagy a túl lusta (jól- külvilággal

                                                                                                                    7
   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12