 A CICADA
A vizek hőmérsékletének csökkenésével együtt kisebb lesz a süllő vadászterülete is. Ez az a terület, amelyen a süllő hajlandó üldözni zsákmányát, eltávolodva rejtekhelyétől. Tavasszal és nyár elején ez a terület akár a 10-15 méter átmérőt is elérheti, néha olyan messzire terjed, amilyen messziről a süllő fel tudja fogni a zsákmány jeleit. Ősszel a süllő táplálkozási szokásai megváltoznak, a vadászterületének átmérője 1 méter alá csökkenhet.
|
 RAPALÁK ÉS SÜLLŐK 1. rész
Réges-régen, Finnországban, az ezer tó országában élt egy ember, Lauri Rapalának hívták. Unalmas téli estéken elővette faragókését és különböző állatfigurák kifaragásával mulattatta magát. A sok-sok faragvány közt jócskán akadtak halak is. Közülük néhány, olyan élethűre sikeredett, hogy alkotójának kedve kerekedett kipróbálni, hogy hogyan is viselkedne egy-egy ilyen fahalacska természetes közegében, a vízben.
 RAPALÁK ÉS SÜLLŐK 2.rész
Az előző részben megismerkedhettünk az általam legfogósabbnak tartott tizenhat süllős Rapala wobblerek közül hat típussal. A következőkben nézzük a többi tíz típus bemutatását.
 TEPSIS SÜLLŐ LESZ KARÁCSONYRA
Kihajolok a lassító vonat ablakán, és valahogy nem csípi arcomat a hideg. Az égbolt felé nézek, sehol egy csillag, ólomszürke minden odafenn. Nem kérdés már, megjött a front. Mire hazaérek, baljós előérzetem van a másnapi horgászattal kapcsolatban.
 SÜLLŐT HOL ÉS MIKOR? 1.rész
Hogy hol is keressük a süllőt - nagyon összetett, bonyolult téma! Tartózkodási helye függ az adott víz jellegétől, (állóvíz, szabályozatlan vagy szabályozott folyóvíz,) annak mélységétől, biokémiai összetételétől, oxigéntartalmától, az áramlási viszonyoktól, a tereptárgyak vízben lévő elhelyezkedésétől - de függ az időjárástól, a fényviszonyoktól, a légnyomástól, az áradástól-apadástól, az évszaktól és a napszaktól is.
 MŰCSALIK ÉS SÜLLŐK 1. rész
Tudjuk már jól, hogy a süllőt kifejezetten akadós, az esetek túlnyomó többségében nehéz terepen kell keresnünk. Ilyen helyeken és ismeretlen vizeken a pergetés kivédhetetlen velejárója a több-kevesebb beszakadás, és azt hiszem, sokunknak talán nem mindegy, hogy mit szakítunk be. Ezért ismerkedjünk meg most kissé közelebbről a süllőfogásra kiválóan alkalmas műcsalikkal, melyek eredményesség tekintetében alig, árban azonban jócskán lemaradnak a csúcsot jelentő wobblerektől!
 MŰCSALIK ÉS SÜLLŐK 2. rész
A twisterezés - bár egyértelműen pergető horgászmódszer - némileg emlékeztet a tapogató-mártogató horgászatra.
 MIVEL PRÓBÁLKOZZUNK SÜLLŐRE
Bár merre járok, nem hallok egyebet, mint így a twister úgy a twister – a süllőre horgászók, ezt a műcsalit kedvelik a legjobban. Ám akad azért a twisteren kívül egy-két más, úgymond „csúcs” süllő csali is, amelyek segítségével szép fogásokat érhetünk el. Ehhez adunk egy kis ízelítőt.
TAVASZI SÜLLŐK Mit értünk azon, hogy „finom pergetés”? Nos, csak úgy nagy vonalakban ez a típusú pergetési forma azt a horgásztechnikát jelenti, amely a kisméretű hajlékony mű-csalik használatán alapszik. Szem előtt tartva a célzott hal méretét, de mégis egy kisebb, finomabb mű-csalira átváltva nem teszünk egyebet, mint követjük egy nem túl aktív hal igényeit. Ezzel a konkrét szituációval, vagyis a nem túl aktív süllővel, általában a pergetőhorgászok a tél-tavasz váltásánál szembesülhetnek a legjobban, amikoris a vizek elkezdenek felmelegedni.
|
|
Süllőhorgászat
