 LEGYES KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2
Sok kezdő legyes fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy meddig lehet, érdemes legyezni. Mettől meddig tart a legyezőhorgász-idény? Hogyan kell karbantartani a felszerelést? Ezekre a kérdésekre próbálok most röviden válaszolni.
 LEGYES KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1
A következőkben szeretnék néhány olyan kérdésre választ adni, amelyek régebbi cikkekhez kapcsolódnak. Mivel ezek részben a zsinórokat is érintik, ezért úgy gondoltam, érdemes foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, és egy kicsit elmélyednünk a zsinórok szerkezeti felépítésében, annál is inkább, mert ilyen irányú irodalom nem nagyon van magyar nyelven, és elég sok a tájékozatlanság emiatt a legyezőhorgászok körében.
 Tavaszi legyek: a March Brown
A márciusi barna légy az egyik legnépszerűbb tavaszi csalink. Alapvetően nedves légynek készült, és így is használták a wellsi völgyekben, és Észak-Anglia déli részein, a XVII. századtól. Legalábbis ez időkből van róla írott emlék. Persze, mint minden jó légynek, ennek is elkészültek a száraz változatai, nimfa és hallégyként is használják.
 ÉJSZAKAI LEGYEZÉS
A legyezés szó hallatán kevés ember gondol arra, hogy Magyarországon is eredményesen horgászhatunk ilyen felszereléssel. Arra pedig még kevesebben gondolnak, hogy ez a módszer nem csak nappal lehet eredményes.
 LEGYEZÉS TÉLEN 1.rész
Itt a tél. Bármennyire is sajnáljuk a dolgot, de a legyezős horgászatot 5 fok alatti hőmérsékletnél már nem ajánlott gyakorolni. Ennek egyszerű oka van, a vastag legyes zsinórt, ha a levegőben nagy sebességgel lengetjük, akkor az úgymond túlhűl és a felületén jég képződik. Önmagában ez még nem akadálya a horgászatnak, mert ha nem sokat gyakoroljuk a fejfeletti dobást, és inkább csak úsztatunk, valamint orsódobásokat alkalmazunk, akkor ez nem jelentkezik, ilyenkor csak a zsinórról felkerült víz fagy be a gyűrűk közé, ezt pedig időről időre kipiszkálhatjuk, mint azt az egyéb módszerek gyakorlói is teszik.
 HA DÖGLÖTT A VÍZ
Ezt a kis történetet azért szerettem volna leírni, mert talán szolgál némi tanulsággal a legyező horgászattal most ismerkedőknek, talán a régebb óta legyezőknek is, és talán az eddig nem legyező horgászok is kedvet kapnak e módszer megismerésére, kipróbálására.
 LEGYEZÉS MÁSKÉPPEN
Pisztráng, pénzes pér, lazac.. és folytathatnánk a felsorolást, ezek azok a halak melyek elsőként eszébe jutnak a legyezés szó hallatán az embereknek, mivel az általános szakirodalmak gyakorlatilag ennyiben korlátozzák az e módszerrel fogható halakat. Ha engem kérdeznek, azt mondom: Jász, süllő, balin. Ugyanis környékünkön ezek a halak foghatók igen eredményesen legyezve.
 PÉRES LEGYEZÉS
Felhőtlen gyerekkoromat éltem. Természetesen a vízparton töltöttem szabadidőm jelentős részét. Azon a számomra emlékezetes napon sem volt ez másként, az utcánk végében csordogáló tisztavizű folyóban hajkurásztam a paducokat. Nagyon szerettem őket, főként azért, mert szépek voltak és sokat lehetett fogni belőlük, nem nagyon maradt időm unatkozni a partmenti fák árnyékában.
AMIT A LÉGYKÖTÉSRŐL TUDNI KELL Sok kérdést kaptam kezdő legyezőktől a légykötésekkel kapcsolatban, akik rengeteg dologban bizonyultak tájékozatlannak-e téren. Ez nem is csoda, hiszen nagyon sokan kezdtek el legyezni az utóbbi időben, és erről a tárgykörről részletesebben nem írtam az utóbbi időben. Úgy gondoltam, érdemes lenne egy cikkben összefoglalni azokat az alapvető ismereteket, amelyek a légykötés megtanulásához nélkülözhetetlenek. Mivel a világ változik, rájöttem, hogy elég sok olyan változás is történt, ami miatt érdemes ezt a tárgyat körbe járni, így remélem a régebben legyező horgászok szintén találnak majd hasznosítható ismereteket benne.
EGY KIS LEGYES TÖRTÉNELEM Sokan teszik fel a kérdést nekem: – Te, csak legyezel? – Volt idő, amikor erre egyértelmű igennel feleltem, de aztán lassan megtanultam, hogy érdemesebb azt válaszolnom, általában igen, de néha mást is csinálok, például alszom, dolgozok, írok vagy műlegyet kötök. Ezen mindig derülünk egyet, aztán bevallom, hogy néha szoktam a horgászat egyéb ágait is gyakorolni.
|
|
Legyezőhorgászat
